Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.
már
28

Veteményezés

| Szerző: blog04 | 10:43 am

Egyéni keresés

Veteményezés nyáron

 

A nyári meleg és az esetleges aszályos időszak kihat természetesen a veteményezett növényekre is. Ugyanakkor ez az időszak is alkalmas arra, hogy veteményes-kertünkbe újabb és újabb haszonnövényeket ültessünk, hiszen mindennek megvan a maga ideje.

 

Céklából, kaporból, zöldbabból és uborkából akár ismételten is vethetünk július első és második tíz napjában. A hónap végén pedig a kapor mellett spenót is vethető, téli retekkel együtt. Mindezt megismételhetjük augusztus elején, sőt a hónap közepén sóskát is vethetünk. Augusztus utolsó tíz napjában pedig az áttelelő saláta vetése időszerű. Ily módon folyamatossá és teljessé válhat a zöldségtermények kiskerti „előállítása”.


Veteményezésre a díszkert – mint helyválasztás – kedvezőtlen. Kivételt képeznek a díszkerti rész határolására ötletesen elhelyezett zöldségnövények, mint pl. a több évig tartható rebarbara és torma, valamint a kerti zsázsa. A levélpetrezselyem egészen augusztus elejéig vethető, de minél később kerül sor a vetésére, annál kevesebb termésre lehet számítani. Egyelni nem szükséges, hiszen ez esetben nem a gyökérfejlettség elérése a fő szempont. Gyors fejlődése miatt szívesen termesztik a kiskert-tulajdonosok a madársalátának is nevezett mezei salátát. A fejes salátához hasonló, jó ízű endívia salátát is érdemes másodnövényként termeszteni. Rendkívül jól terem zöldborsó, saláta, spenót, retek és korai burgonya, de káposztafélék után is. Nyár végi letermése után sárgarépa és hagyma is követheti még utónövényként.
A hidegágyba vagy szabadföldi ágyba június első felében elvetett magjából lesznek megfelelőek palántái a július közepén esedékes palántázáshoz, szeptemberben várható szedése érdekében.
Területkihasználás céljából a fokozatosan lekerülő korai karalábé, nyári retek és spenót, valamint tavaszi saláta sorközeibe, sorai közé vethető újra a nyári retek, a csemegekukorica, zöldbab, zöldborsó, uborka – sőt téli retek és cékla is. Ezeken felül harmadik zöldségféleként, de már csak következő évi betakarításra áttelelő saláta, kelkáposzta, fokhagyma és (téli) sarjadékhagyma is kaphat helyet ugyanott.
A veteményeskerti utak kialakítása csak a legszükségesebb mértékű legyen. Elegendő csupán a négyszög alakú ágyások egyik oldalán utat képezni. Ha pedig a veteményezett zöldségfélék nagyobb sortávolság igényűek, ez elegendő lehet elválasztásukra is.
Faalji területhasznosítás csak a gyengébb termés tudomásul vételével lehetséges, különösen a gyümölcsfák alatti árnyékosabb területrészek esetében. Félárnyékban még kielégítően jól termeszthetők a petrezselyem, a zöldbab, a téli sarjadékhagyma, valamint a saláta, a spenót és a sóska is. Igazán bő termést azonban csak a tápanyaggal jól ellátott, napsütötte és jól öntözhető területen adnak.
A fejtrágyázás vagyis a nitrogénnek a tenyészidőben több részletben történő adagolása az egyik leghatékonyabb táplálási módja a növényeknek. Fontos megjegyezni itt is, hogy ez a művelet utoljára az utolsó szedés előtt egy hónappal esedékes a biológiai kertészkedés és a környezetvédelem szempontjainak figyelembe vételével.
Az esedékes műtrágya adagokat nemcsak kiszórni lehet, hanem a jobb és gyorsabb hasznosulás érdekében 0,2%-osnál nem töményebb oldat formájában a sorok közé öntözve. Mivel egyes nitrogén műtrágyák különösen perzselhetnek, ezért ügyeljünk, hogy a növények lombfelületére illetve leveleire ne jusson, vagy ha mégis rákerült, felülről porlasztott vízsugárral öntözve, azonnal le kell mosni.
A nyári öntözés lényege, hogy a gyökerek szintjében mindig legyen elegendő nedvesség. Igyekezzünk ezt a talaj porhanyósabbá tételével kedvező szinten tartani. A sűrű öntözés ugyanis a talaj szerkezetét rombolja, levegőtlenséget idéz elő, felszín-közeli gyökér kifejlődésére serkent, a tápanyagokat viszont valósággal kimossa. Mindig nyirkos talajfelszín kedvező táptalaja a különböző növénybetegségeknek.
A permetező öntözés frissítő hatású lehet a meleg nyári napokon, amikor a növény felületének lehűtésével az életfolyamatok újra megfelelővé válnak. Tévhit az öntözéssel kapcsolatban az a nézet, miszerint a meleg déli, napfényes órákban az öntözővíz megperzselné, leforrázná a növényeket. Legfeljebb a gyors felszáradás után cseppek formájában visszamaradó víz idézhet elő némi foltszerű képződményt a levelek felületén. Igaz, ami igaz, az esti öntözés célszerűbb és előnyösebb a növények számára, mivel az ilyenkor kijuttatott víz reggelre, illetve a délelőtti órákig jól beszívódik a talajba, ez pedig csökkenti a felesleges párolgás vízveszteségét. Egészében véve az öntözővíz adagolásának az alapja az legyen, hogy következtében a zöldségnövények talajának 30-35 cm mélyen kell átáznia. Ha pedig a talaj állapota nem teszi lehetővé a szükséges vízmennyiség egyszerre történő kijuttatását, akkor azt több részletben, kisebb adagokban, néhány órás szünet közbeiktatásával célszerű megoldani, lehetőleg mindig megfolyás és az ezzel járó elfolyási veszteség elkerülésével.

 

Vetési trükkök hobbikertészeknek

  

vetésVan néhány praktika a szabadföldi veteményezéssel kapcsolatban, amelyek az üzemi méretű termesztés miatt napjainkra háttérbe szorultak. Aki saját fogyasztásra termelk kertjében zöldségeket, annak érdemes kipróbálnia ezek némelyikét, hiszen többségükkel területet és munkaidőt is spórolhat. A hagyományos vetésmódoknak számos formája létezik. Ezek helyes megválasztásakor elsősorban az adott zöldségfajta növekedési típusára, és a gondozás praktikus szempontjaira legyünk tekintettel.

 

Vetésmódok

Legegyszerűbb, de zöldségek esetén nem a leggyakrabban alkalmazott vetés, a szórt vetés. Ennél nem készítünk vetőárkot, hanem egyenletesen beszórjuk a területet a magokkal, majd vagy földdel takarjuk, vagy csak gereblyével beledolgozzuk azokat a talajba. Csak arra kell odafigyelni, hogy a szóráskép egyenletes legyen, és a magvak nagyjából olyan távolságra kerüljenek egymástól, ami igazodik a kikelő növények majdani termetéhez. Így vethetjük a metélőhagymát, a zsázsát, valamint a fűszer és gyógynövények némelyikét - főként az apró magvúakat.
A soros vetés a legismertebb, legszélesebb körben alkalmazott módszer, amelynél egy kis árkot nyitunk a magoknak. Ikersorok kialakításakor 2-4 sort közelebb jelölünk ki egymástól, majd kihagyunk egy, a sorközöknél szélesebb járó-utat, ezt pedig újabb ikersorok, majd újabb járóút követ, periodikusan. A két út olyan távol legyen egymástól, hogy az évközi növényápolási munkákat erről kényelmesen el tudjuk végezni, még a járósávval nem szomszédos sorokban is. E vetésmód lényege a jobb területkihasználás, hiszen a sűrített ikersorok, kevés járóúttal kevesebb helyet foglalnak, mintha minden sorközt bejárásra alkalmas méretűre készítettünk volna.
A sávos vetés az eddigiek kombinációja. A sávok széles soroknak felelnek meg, amelyeken belül szórt vetéssel juttatjuk ki a magokat. Fészekbe általában nagy szemű magokat vetünk. A fészkeket egymástól nagyobb térállásra alakítjuk ki, hogy a kikelő nagy helyigényű fajoknak az egész tenyészidőben legyen módjuk a zavartalan fejlődésre. Fészekbe vethetjük a tököket, dinnyeféléket, de akár a babokat, vagy gyakran a kukoricát is.

 

Kevert vetés

Kevert vetés alkalmazásakor két növény magjait keverve, egyszerre vetjük el. Legjobb példa erre a sárgarépa
– hónapos retek, vagy a petrezselyem – hónapos retek kombináció, de más fajoknál is sikerrel alkalmazható a módszer. Csupán arra figyeljünk oda, hogy az egyik faj rövid tenyészidejű, gyors növekedésű, a másik pedig hosszú tenyészidejű, lassú kezdeti növekedésű legyen. Az előbbi példákra visszatérve a hónapos retek magjai hamar kikelnek, és a „termés” 35-40 nap alatt szedhető. Ekkortól pedig az eleinte kis helyigényű sárgarépa veszi át a főszerepet.
A módszernek több előnye is van. A sárgarépa és a retek magjai is viszonylag aprók, így tehát nehéz egyenletes távolságra szórni őket. Ennek eredményeképpen, ha külön vetjük ezeket, akkor sűrűn kelnek ki. Optimális növekedésükhöz ritkítani kell a növényeket, ami plusz munka, és felesleges magpocsékolás. Kevert vetéskor arányosan távolabbra kerülnek egymástól a fajtaazonos magok, és a retek felszedésekor úgy jut helyhez a sárgarépa, hogy nem ment kárba a vetőmag. A gyorsabban kikelő retek egyben jelzi a sor vonalát is, így a gyommentesítés korábban megkezdhető.
A kevert vetés egyik módosított változata, amikor műtrágyával, homokkal, fűrészporral, tehát olyan anyaggal keverjük a magokat, amely mérete megegyezik a szemmérettel. Ezzel szintén optimálisabb (esetünkben ritkább) szórásképet érhetünk el, és a gazdaságos magfelhasználáson túl szükségtelenné válik a ritkítás munkafolyamata.

Sorjelző növény

A sorjelző növények alapvető tulajdonsága, hogy magjaik gyorsan kikelnek. Ezeket kis mennyiségben a főnövény magjaihoz keverjük. Éppen annyit vegyítsünk csak a főnövény magjaihoz, hogy keléskor jelezze nekünk a sor vonalát, hiszen miután a főnövény kikel, a sorjelzőket kigyomláljuk. Akkor éri meg ezt a módszert alkalmaznunk, ha a terület előző években gyomos volt, tehát idén is számíthatunk e nem kívánt növények megjelenésére.
A sorjelzők kikelésekor máris megkezdhetjük a gyomlálást, míg azok nélkül a lassan kikelő főnövényeket (paprika, paradicsom stb.) egyből elnyomnák a gyomok. Sorjelzésre a retekfélék, és a saláta magjai egyaránt alkalmasak.

Kulisszás vetés

A módszer az igényesebb zöldségfélék életkörülményeinek javítására, fejlődésének gyorsítására alkalmas, amelyet védőnövényekkel oldunk meg. Ha az uborkasorba 50-60 centiméterenként csemegekukoricát vetünk, akkor az magas termetével védi az uborkát a perzselő napsütéstől, a széltől, párás mikroklímát alakít ki a főnövény körül, és futó fajta esetén még támasztékul is szolgál. A kukorica jó védőnövénye még a zöldbabnak, borsónak is.

Nagy Z. Róbert

 

A bejegyzés trackback címe:

http://zoldsegekrol.blog.hu/api/trackback/id/tr781867255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

bjulika 2011.03.18. 15:13:49

Hasznos tanácsokhoz jutottam tetszik ,gyakrabban látogatok ide!Tisztelettel Szőllősi Béláné.

bjulika 2011.03.18. 15:14:55

Hasznos tanácsokhoz jutottam tetszik ,gyakrabban látogatok ide!Tisztelettel Szőllősi Béláné.